2017. október 13., péntek

Az Apollo-csalás elmélet végnapjai

Hosszú ideje gyűjtöm az Apollo-csalással kapcsolatos adatokat. Bebizonyítható-e, nem járt ember a Holdon? A szkeptikus vélemények megcáfolására "Fényképezés holdséta közben" címmel fotós és fizikai kísérletekkel szemléltetett dolgozatot írtam. A szeptemberi számban "Holdséta" címmel írt szkeptikus válaszcikk reményen felül igazolta feltevéseimet - az Apollo-csalás nem bizonyítható.
Egy forrásban levő vízbe állított termosszal mutattam be földi körülmények között létrehozott vákuummal, milyen rendkívüli hatásfokú hőszigetelést biztosított a Hasselblad fényképezőgépek belsejében a világűrben uralkodó, a Földön létrehozhatótól sokkal kiválóbb minőségű vákuum

A moon-szkeptikus szerző cikkében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a vákuum extra hőszigetelő tulajdonságait:
"...a Hasselblad nem volt termoszban, nem volt fémes, fényes a felülete, pl. nem volt aranyozott, nem volt hőszigetelt. A felület melege, hidege a kamerába akadálytalanul bejutott."

Ezzel szemben a Hasselblad fotómasina belsejében sokkal jobb minőségű hőszigetelő vákuum volt, mint a földi termoszban, amelyben kísérletem közben a forrásban levő víz hője 50 percen át nem tudott bejutni a belső italtárolóban levő vízbe. A szkeptikus érvelés elejétől végéig kerüli a vákuum, mint hőszigetelő jelenlétét, lényegében tagadja, elhallgatja ezt a fontos fizikai törvényt. Ettől szebb beismerést nem is remélhettem, a szkeptikus elmélet kudarcot vallott.  Az űrsétákon és a Holdon az űrhajósok nem szoborként állnak, hanem folyamatosan mozognak, ezért a fényképezőgép árnyékos vagy napos oldala állandóan változik, sem felforrósodni, sem megfagyni nincs lehetősége. A gép belsejében a film abszolút légüres térben két csévetest között kifeszítve szabadon mozog, sem az objektív falára, sem a gép belső oldalfalára nem tapad rá, így nincs lehetősége károsodni.

1965-ben Edward White volt az első amerikai űrhajós, aki űrsétát tett s közben fényképezőgépet is használt. 1969-ig a Holdon landolást megelőzően 10 alkalommal összesen 14 órát sétáltak amerikaiak az űrben, ebből 5 és fél órát Aldrin teljesített és rengeteget fényképezett.






A moon-szkeptikus "logika" szerint fényképezni nem tudtak az űrben, ezért nem igaz a holdraszállás. Gondoljuk tovább - Föld körüli űrsétákon is fényképeztek, tehát nem igazak ezek az űrséták sem? A holdraszállás tagadása túlnőve önmagán az űrkutatás tagadását is jelenti?


Az Ufószövetség honlapján "Hol volt, Hold nem volt" című korábbi dolgozatában a szkeptikus szerző kifejti elképzeléseit a Hold felszínéről készült Föld fotók helytelen arányairól, s ezzel támasztja alá csalás elméletét. A tanulmány 5-6-7. fotói a legkisebb méretűnek ábrázolják a Földet, tehát zoomolás mentesek. Ezt a szövegben maga a szerző is megerősíti: " A 7. ábra azt mutatja meg, hogy nem történt zoomolás, ugyanis ha történt volna, akkor a Föld relatíve nagyobb lenne, mint pl. a 6. ábrán."  Tökéletesen egyet értek, ezért méréseimhez a 7. ábra fotóját a NASA archívumból letöltve használtam fel, amelyen a landolt Lunar Modul fölött látható a Föld. Lefényképeztem zoomolás nélkül alkonyatkor a Holdat, feltöltöttem a PC-re, és a két fotón megmértem vonalzóval a Hold és a Föld átmérőjét. A mért arány megközelítette az 1 : 3,6 csillagászati méretarányt. A Föld torzító hatású légköre fölött repülő űrállomás holdfotójával elvégezve pedig pontosan 1 : 3,6 arányt mértem. Az Apollo fotói tökéletesen megfelelnek a csillagászati adatoknak, nem történt csalás.
Itt itt itt itt itt illetve itt.




A szkeptikus szerző mindezt tagadja: " Sajnálatosan hibás az a logika, hogy a PC-re feltöltött, és vonalzóval megmért Hold-átmérő bizonyíthatja az agyoncáfolt holdra szállást. "  A vita eldöntésére ez az egyetlen alkalmas mérési módszer létezik. Nem véletlen, hogy a szerző cikkében Földről készült Hold fotót ismételten nem mutat be, így az arányt szemléltetni, megmérni lehetetlen s ezzel akaratlanul is mérési módszerem helyességét ismerte be. Tudományos eredményeket, méretarányokat cáfolni puszta becsléssel, mérések nélkül képtelenség.


A gyöngyszemnek beharangozott  Aldrin-fotó már csak hab a tortán, klasszikus öngól.
" Aldrin bal karja behajlított, a sisakján tükröződő karjának képe viszont nyújtott. Ezt nem lehet kimagyarázni! " Biztos?






A bal kéz előrenyúlik és be van hajlítva, a közlekedési görbetükrökhöz hasonló torzítású gömbölyű sisakablak lefelé görbülő széle ezt közelről, szemből, majdnem síkban látja, ezért enyhén ívesnek tükrözi vissza, de pontosan jó irányba, a kar a törzs elé, befelé mutat. A jobb kéz függőlegesen lóg, a tükörképe ennek megfelelően fölfelé mutat. Görbe a modul lába és a kabin is, ennek szintén a halszemoptika effektus az oka, a szerző mindezt figyelmen kívül hagyta, síktükörként kezelte a domború sisakbúrát. Az optikai jelenséget többször fotózták, Ed White behajlított karja ugyanígy mutat az első amerikai űrsétán 1965-ben.
Az Apollo-csalás elmélet kudarca igazi örömhír. A hazai ufókutatás egy olyan kolonctól, tévúttól szabadult meg, amely kutatóinkat s az érdeklődő nagyközönséget a fizikai törvények, a tudományos kutatási módszerek és az űrkutatás tagadásának téves irányába vezette.


Bátonyi István

Hol volt, Hold nem volt   Ufókutató Szövetség honlapjáról
http://www.ufoszovetseg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=80&Itemid=105

Űrséták  1997-ig Időtartam és részletes leírások
https://www.jsc.nasa.gov/history/walking/EVAChron.pdf








2017. szeptember 14., csütörtök

Kalapács és madártoll

Galilei szabadesés kísérlete a Holdon.

Légellenállás nélkül minden tárgy azonos sebességgel zuhan. Az elméletet Galilei is tesztelte, s megállapította, hogy két nehéz, de különböző tömegű golyó egyszerre ér földet. Az egyenlő zuhanási sebesség elvének ellenőrzésére nagyszerű, légkör nélküli vákuum környezetet kínál a Hold. Az Apollo 15 parancsnoka, David Scott 1971-ben egy kalapácsot és egy madártollat ejtett le a Hold porába. A két tárgy 1,2 másodperc alatt, a földi viszonyokhoz képest hatszor lassabban, egyszerre érte el a felszínt. Az Apollo 15 Hammer - Feather Drop című videó tanúsága szerint élő TV adásban David Scott ezekkel a szavakkal kommentálta a sikeres bemutatót: "Ez a kísérlet azt bizonyítja, Galileo úr helyes eredményre jutott."


A Holdon uralkodó vákuum már többször megtréfálta az Apollo szkeptikusokat. Miért nem látszik a hajtómű lángcsóvája az Apollo 17 Holdról startolásakor?  Az űrhajó Földről indulásakor 3400 tonna terhet emelt fel, hatalmas lángcsóvát kibocsájtva, de a lángcsóva a ritka felső légkörbe érve már egyre jobban szétterjedt. Fényes nappal a földi tesztmodul és a vadászgépek hajtóműlángja sem látszik. A Holdról már csak 4,5 tonnát kellett felemelni a 110 kg kőzetmintával együtt és ez Földön mért érték. A Holdon ennek hatodát, mindössze hét és fél mázsát kellett egyhatod földi nehézségi gyorsulás mellett Hold körüli pályára juttatni, ehhez arányosan kisebb tolóerőre van szükség, ráadásul a vákuumban a fúvóka lángja szétterjed a tér minden irányába. Amikor a modul már jó magasan repül, jól látszik a videón a fúvóka sárgás-piros égőtere. A szkeptikusok szerint az Apollo leszállóegységnek sokkal nagyobb területen  kellett volna portalanítania a Hold felszínét, nem lehetne lábnyoma az űrhajósoknak közvetlenül a modul lábai mellett.  A Lunar Modul landolásakor is hasonlóan kicsi tolóerőre volt szükség, a vákuum miatt az égéstermék ekkor is szétterjedt, nem egy pontra összpontosult. A landolást megelőzően a hajtómű teljesítményét egészen lecsökkentették, ami a lebegéshez, lassú süllyedéshez volt elegendő.
 A leszállóegység talpaira szerelt 1,5 méteres lelógó felszínérzékelő szondák jelezték a parancsnoknak, kikapcsolhatja a hajtóművet, így a tényleges landoláskor már nem vagy nagyon kicsi teljesítménnyel működött a hajtómű.  A minimális tolóerő mellett teljesen természetes, sok fotó bizonyítja, hogy a leszállótalpak többször is az űrhajó alól kifújt és összetorlódott vastag holdporra landoltak. 

A szkeptikusokat optikai érzékcsalódások is megtréfálták. Az interneten olvasható Hol volt, Hold nem volt című tanulmány szerint számítógépes szimuláció alapján a Holdról az Apollo űrhajósai által fényképezve a Föld mérete túl kicsi, ettől tizenhétszerte nagyobbnak kellene lennie. A tanulmány szerzője elfelejtette, hogy a számításokhoz nem képzeletbeli, hanem valódi, Föld körüli pályáról készült Hold fotót kellett volna alapul venni. Méréseim alapján a Gemini 7 fotóján a Hold  2,5  mm. A dolgozatban példának hozott Apollo fotón a Föld átmérője 9,5 mm.  A Hold és a Föld átmérőjének aránya csillagászatilag 3,66 szoros.  2,5 mm x 3,66 = 9,15 mm!  Ez fényesen bizonyítja, hogy az  Apollo  Hold felszínről készült fotóin a Föld reális méretben látszik. A rossz adatokkal dolgozó számítógépes szimuláció által generált ijesztő méretű Föld látványát akkor láthatták volna az űrhajósok, ha a Hold félúton lett volna a Földbe ütközés előtt!

Bátonyi István







2017. szeptember 7., csütörtök

Várakozás a Holdon

" A Sas leszállt " - közölte Houstonnal Armstrong 1969. július 20-án. De mi is történt az Apollo 11 landolása utáni órákban, miért kellett órákig várnia a holdséta megkezdésére világszerte több százmillió szenzációra éhes televízió nézőnek? Ideje fellebbenteni a fátylat a Holdra szállások részleteiről.
Az Apollo 11 eredeti repülési terve szerint a landolás után azonnal meg kellett volna kezdeni a holdséta előkészületeit. Két hónappal a start előtt a tervet módosították és alvással egybekötött 10 órás pihenőt írtak elő a pilótáknak. A koncepció szerint így az űrhajósok a négynapos súlytalanság után alkalmazkodhattak volna a Holdon uralkodó 1/6 földi gravitációhoz és lett volna elegendő idejük a holdséta előkészítéséhez.  A tervet maga az élet írta felül, mert a landolás előtt a robotpilóta egy sziklás kráterben tette volna le a holdkompot, ami a Lunar Modul felborulásával s az űrhajósok halálával fenyegetett.  Armstrong lélekjelenléte mentette meg a helyzetet, kézi vezérlésre kapcsolva leszállásra alkalmas terep fölé irányította a holdkompot. A landolásig felhasználható üzemanyagból mindössze 20 másodperce elegendő mennyiség maradt. Az EKG műszerek az ausztrál obszervatóriumban a parancsnoknál 150/perc pulzusszámot regisztráltak, tehát nem volt hiány adrenalinból.





Armstrong tudta, itt alvásról szó sem lehet, ezért a landolás után engedélyt kért  Houstontól s azonnal megkezdték a holdséta előkészületeit.  Először a felszállás paramétereit állították be, ha menekülésre kerülne sor, a modul azonnal startolásra kész legyen. Az űrruhák "élesztése" is sok időt igényelt, majd a kabin ajtajának kinyitásához a légnyomás lecsökkentése újabb 40 percet követelt. A landolástól a Hold porában tett első lépésig 6 óra 39 perc telt el, s így a közzé tett 10 órás  tervhez képest a jóval rövidebb felkészülés jelentős propagandaértéket is képviselt.  Az EKG szalagok tanúsága szerint Armstrong pulzusszáma a Holdra lépéskor 112/perc volt. Ennyire felfokozott idegállapotban lehetetlen lett volna még órákat pihenni.
Az Apollo  12 esetében a repülési tervben 3 óra 50 perc telt volna el  a landolás és a holdséta között, de  Conrad nem tudta beállítani az űrruha légnyomását, ezért egy órát késtek, az előkészület 4 óra 50 percig, az Apollo 14 missziónál pedig 5 óra 36 percig tartott. Az Apollo 15 pilótái több mint 5 órát alhattak és a holdsétára 15 óra 20 perc elteltével került sor. Szintén pihenéssel készültek a Holdra lépésre az Apollo 16 utasai, ezzel szemben az Apollo 17 asztronautái felállították a legrövidebb - 4 óra 4 perces felkészülési rekordot. Az előkészületek közben folyamatosan, szünet nélkül dolgoztak az űrhajósok, a rögzített hanganyagok alapján a repülési naplóban időrendben olvasható valamennyi beszélgetés az űrhajósok és a földi központ között. 
Előre bejelentett missziók voltak, az űrversenyben rivális szovjetek és a rádióamatőrök antennái világszerte vehették a rádióadásokat, amelyek nem Föld körüli pályáról, hanem  a Hold keltétől a nyugtáig pontosan beazonosíthatóan a Hold irányából érkeztek. Ilyen paraméterekkel rendelkező rádióadásokat és a hat misszió összesen 52 órányi élő televíziós adását Föld körüli pályáról hamisítani, szimulálni lehetetlen. Sem a rivális orosz versenytárs, sem a rádió amatőrök nem találtak csalásra utaló jeleket. Egyértelmű volt a világ közvéleménye előtt - járt ember a Holdon.


Bátonyi István








2016. április 1., péntek

Színek közt II.

Kicsivel korábban már írtam erről, de ez a bejegyzés szerintem sokkoló lesz azon egyének számára, akik szerint a NASA SOHA nem készített színes igazi felvételt a Holdról, sőt mi több, ahogy ők fogalmaznak, a NASA megtiltotta  a Hold színeinek bemutatását. Ám ekkora eget verő idiótaságot, hogy ilyeneket minek találnak ki egyének? Megmondom; vélhetőleg rettentően unalmas az életük. Gyorsan ki kell majd találniuk erre valami frappánsat, mert eléggé nehéz lesz kimagyarázniuk, mármint az összeesküvőéknek. :P

Álljék itt néhány színes IGAZI felvétel az Apollo 10, 11, és 15 archívumából, nem manipulálva, csak színtelítve 150%- telítettség mellett, illetve egy Apollo 10 film részlet is (16mm-en).






















Na, ilyenkor mi van Össze(vissza)esküvőék???


2015. december 16., szerda

Nyomatékos nyomok

Ugyanazon fórumon, ugyanaz a butaság, most
éppen nincsen a holdjárónak nyoma:





Ne legyémá ennyire felületes kisfiam,
ott van az a nyom "S" alakban kanyarog!!!









2015. december 15., kedd

Az elfogultság vaskeretes szemüvege

Lássunk egy hamisítatlan Aranyi féle 
hozzászólást Hold témában saját fórumából szemezgetvén:




Most pedig lássuk a fentebb tárgyalt linkelt képet is: 
(klikk rá)





Szerintem hallatlanul komikus nem?
Nézzük csak kinagyítva:




."...csillagok ezerszámra.."...és a Hold talaján is! 
Az már nem probléma hogy a Luna 21 belogó részin is
látszanak  a "csillagok", ugye?



2015. december 11., péntek

Kérdezek, felelj!

Schuminszky Nándor egy nagyszerű írásában egy nagyon intelligens kérdést tett fel egy weblapon, 
 Csák Csabának  melyet itt is csak megismételni tudok: 

"Megannyi holdbéli élmény után, melyet az Apollo-űrhajósai láttak, hallottak, átéltek, először találkoztak idegen lények nyomaival a "Titkok könyvé"-ben, (Csák Csaba) az "Űrhajósok és ufók"-ban, mi lehetett az oka annak, hogy a "Járt-e ember a Holdon?" képtelen állításait megismételve, megerősítve lényegében ellentmondott korábbi munkáinak?
Akkor, hogy is van ez?"



:D Aranyi László egyik fórumán volt hasonló eszmei-káosz a fórumtagok fejében:
Egyik bejegyzésben határozottan hangoztatták, hogy az Apollo-17 űrhajósai UFO-t fotóztak egy domb felett, majd egy sorral lejjebb (azonos fórumszobában) a "Soha nem járt ember a Holdon" volt olvasható :P